Alkotók

Albert Éva

1977-79-ig tanult Németh Jenő könyvkötő iparművész és a Képzőművészeti Szakközépiskola szakoktató műhelyében. Elsajátította a doboz-és tokkészítő mesterséget (ami kihalt szakma) és a könyvkötést.

Munkássága az évszámok tükrében: 

• Művészeti Fesztivál: Grác – különdíj.
• Tavaszi Művészeti Fesztivál, Budapest: Vigadó – különdíj.
• 1981-1991. Fiatal Művészek Stúdiója, csoportos kiállítások résztvevője Budapesten.
• 1986-1991. Képző- és Iparművészeti Szakiskola tanulója volt.
• Textíltervezőként végzett.
• Díszítőfestő
• Bőrműves
• Iparművészeti Főiskola, a Művészeti Akadémián szobrászatot tanult.
• Penta Galéria: kiállítás Arnóti András festőművésszel.
• Papírművészet Budapest: Vigadó Galéria
• Betlehemi Jászol kiállítás: – fődíj
• 1991-98. Az év mesterremekei pályázat kiállításai: díjak.
• Europe Genius-díj
• MOB képzőművészeti pályázat: 2. helyezett.

Rendszeres alkotója a MOB díjaknak, az Agrárminisztérium és Zeneakadémia kitüntetéseinek.

Biszák László

(1959 - )

2018-ban a Bárka szalon, a Kézjegy klub és a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége által a Tolna megyei művészek és művészetpártolók jutalmazására 2000-ben alapított „Tolna megyei művészetért” plakettet a hagyományokhoz híven öten vehették át. Szekszárdról elismerést vehetett át Biszák László festő, aki alkotói és művészetszervezői munkásságáért kapta meg a plakettet.

A Tolna Art honlapján így vall életútjáról az 1959-ben, Gyulán született művész: „Rajzzal, festészettel először szülővárosomban kezdtem foglalkozni Koszta Rozália festőművész biztatására. Tanulmányaimat autodidakta módon folytattam. Több mint 20-éve élek Szekszárdon, itt ismerkedtem meg Cseh Gábor festőművésszel. Ő a szárnyai alá vett, komoly segítőm, tanítóm volt. Mára az alkotótáborok jelentenek folyamatos képzési lehetőséget számomra. Évente 8-10 táborban veszek részt külföldön és itthon is.

Valamikori hobbim mára hivatássá nőtte ki magát, ez tölti ki az életemet. Munkáim szerte a világban megtalálhatóak. Számtalan közös és több mint 100 önálló kiállításon vettem részt. Tagja vagyok a Tolna Megyei Bárka Egyesületnek és a Székesfehérvári Képzőművészeti alkotókörnek.”

Breczkó Péter

(1952 - )

1952-ben született Kiskőrösön, polgári családban, amely alaposan kivette részét a mezőgazdasági munkából is, mivel 6-gyereket felnevelni az ötvenes években nem volt egyszerű. A gimnázium elvégzése után Budapesten helyezkedett el az Offset és Játékkártya Nyomdában mint litográfus. Majd következett a Glóbus Nyomda ahol lehetőséget kapott a csomagolások tervezésére. 1987-ben alapította meg a Kurrens Stúdiót, amelynek vezetőjeként 23-évig a kreatív- és reklámiparban dolgozott. Ezután úgy érezte váltania kell,mivel mindig is a rajzolás körül forgott az élete, és manuális tevékenységre vágyott. Édesapjától, aki maga is szobrász féle lett volna, ha a kor engedi, sokat tanult. A reklámgrafikában, mely a „hétköznapok művészete‟, a gépek és a programok vették át a manualitás szerepét. A számára fontos alkotási folyamatot a tűzzománc faliképek készítésben találta meg, mely egy csodálatos technika, kicsit fémművesség, kicsit festészet, grafika, de épp úgy lehet szobrászat is. Tág teret enged a kísérletezésnek, az ötleteknek, a játéknak, de türelmet és elmélyülést is kíván. Szeretne ezen a pályán nem csak szépet, hanem igazat is alkotni. Tíz éve készít tűzzománc képeket.

Évek óta a Kecskeméten rendezett nemzetközi tűzzománc mesterkurzus résztvevője.

A kiskőrösi Ágnes Galériában egyedi és közös tárlaton is bemutatta alkotásait.

Bér Rudolf

(1924 - 2004)

Bér Rudolf (Budapest, 1924. június 14. – Budapest, 2004. december 3.) Budapesten született Bér Rudolf és Tóth Emma gyermekeként.

1942-1949 között a Képzőművészeti Főiskola hallgatója, ahol Rudnay Gyula és Bernáth Aurél tanítványa volt.

1956–1959 között Derkovits-ösztöndíjas volt. 1957-1958 között Franciaországban élt.

Táblaképeket, monumentális freskókat, seccókat, faintarziákat készített.

Egyéni kiállításai

• 1959, 1965, 1971, 1979 Csók István Galéria
• 1972, 1973, 1974 Nápoly
• 1972, 1973, 1975, 1978, 1997, 2001 Bologna
• 1974 Firenze
• 1974, 1976, 1982 Parma
• 1979, 1982 Lugano
• 1983 Ernst Múzeum
• 1991 Zürich
• 1991, 1999 Bécs
• 1994 Csontváry Galéria
• 1997, 1999, 2001 München
• 2000 St. Heidrich

Díjai

Szinyei-díj (1948)
Munkácsy Mihály-díj (1974)
az Accademia D'Italia aranyérme (1980)
 

Csendes Csaba

Csík István

Dobesch Máté

(1978 - )

1978-ban született Budapesten

Művészeti tanulmányok:

• 2001 képgrafikus diploma, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest
• 1996-2001 Magyar Képzőművészeti Egyetem, képgrafika szak
  Mesterei: König Róbert, Pásztor Gábor, Kiss Tibor, Somorjai Kiss Tibor
• 1992-96 Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola, Budapest
  Tanárai: Csomor Katalin, Sárközi Róbert
• 1990-92 Bakonyi Mihály rajzköre
• 1979- Dobesch Pál faszobrász és stílbútorasztalos műhelye

Egyéni kiállítások:

• 2015- Csepel Galéria
• 2013  - Elefántcsonttorony- Sesztina galéria, Debrecen,
  - Multiverzum -Ari Kupsus Graphics, Budapest
• 2011 - Utazások térben és időben- Farkas Ferenc Művészeti Iskola, Dunakeszi
• 2008 - GalériaIX, Budapest
• 2005 - Keresztény Ifjúsági Klub, Eger
• 2004 - Chaos Galéria, Budapest
• 2002 - Hereditas Galéria, Budapest
  Képek a régi magyar hónapnevekhez- Fióka Art Galéria, Budapest
• 2001 - Kínai Festők Társaságának Székháza, Peking, Kína
  - Chaos Galéria, Budapest
• 2000 - Idea-S kiállító terem, Budapest
  - Fióka Art Galéria, Budapest
• 1997 - Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola, Budapest

Csoportos kiállítások:

• 2015- Boldogasszony Várkert Bazár, Budapest. A vándorkiállításon eddig első álomás: Beregszász
• 2014 - A Nagy Háború 1914-2014
  - Vigadó Galéria, Budapest
  - Mű-történet - Gödöllő, GIM-ház
• 2013  - Ilka kertje - Gödöllő, GIM-ház
  - Fiatal rézkarcolók -egy nemes hagyomány továbbélése
  Koller Galéria, Budapest
• 2012 - Vásárhelyi Őszi Tárlat, Hódmezővásárhely
• 2010 - Páthi Diánával - DBH Group Galéria, Budapest
  - Vásárhelyi Őszi Tárlat, Hódmezővásárhely
  - Továbbított üzenet - A képző és Iparművészeti Szakközépiskola 36 művésztanárának kiállítása mestereik és tanítványaik körében
  -Budapest Galéria kiállítóháza, Bp.
• 2006  - „Rembrandt 400”- Castellum Galéria, Budapest
• 2005 - Páthi Diánával - Manréza Spirituális Központ, Dobogókő
• 2004 - a Magyar Rézkarcoló és Litográfus Művészek Egyesületével Bolognában, Senigalliában (Olaszország) és Dunaszerdahelyen (Szlovákia)
• 2002 - „Kézművesség 2002” Iparművészeti Múzeum, Vigadó Galéria, Budapest
  - Vásárhelyi Őszi tárlat, Hódmezővásárhely
• 2001 - „Szobrászaton innen és túl” Műcsarnok, Budapest
  - Diploma kiállítás, Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest
  - Grafikai kiállítás, Molfetta, Olaszország
• 2001-2002-2003-2004 években évadzáró kiállítás a Fióka Art Galériában
• 2000 - XX. Országos Grafikai Biennále, Miskolc
  -,,Képgrafika 2000” Budapest Galéria Kiállítóterme

Díjak:

• 2001 Molfetta város díja
• 1996 Csontváry- emlékérem
• 1995 Lengyel Lajos díj

Megjelenések:

• Alföld, 2015
• Jel, 2014
• Polisz -irodalmi folyóirat 2008
• Prae -irodalmi folyóirat 2006
• IPM, 2004
• Új művészet 2000, 2001

Gyűjteményben:

2012-től látható A szegedi Móra Ferenc Múzeumban Stefano Cernotto(?-1548) képéhez Dobesch Pállal együtt készített díszkeret.

Könyvillusztrációk: (Válogatás)

• Móra kiadó, Delfin könyvek: Távolban egy fehér vitorla, A négylábú kapitány
• Móra Kiadó: A kelyhesek titkos temploma
• Korda Kiadó: Élet-Naptár, Nemzeti Kalendárium
• Medical Tribune kiadó: szakfolyóirat címlapillusztrációk ( Orvostovábbképző szemle)
• György Péter: Múzeum, a tanuló-ház  A Szépművészeti Múzeum kiadványa (Múzeum Café)
• Book Kiadó: A mangalica, egyéb szakácskönyvillusztrációk

 Szakmai szervezetekben tagság:

• Magyar Rézkarcoló és Litográfus Művészek Egyesülete (MRMLE)
• MAOE (Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete)
• Rézkarcolók Rembrandt Társasága
• Molnár C. Pál Baráti Kör

Dávid Júlia

(1961 - )

1961. december 31-én Marosvásárhelyen született, s itt végezte alap- és középfokú művészeti iskoláit.

Az életút évszámokban

1981-től 1985-ig a Kolozsvári Képzőművészeti Főiskola diákja volt, iparművészeti szakon diplomázott.

1986-ban társas kiállításon mutatta be első munkáit a Marosvásárhelyi Kultúrpalotában.

1988-ban Budapesten az ELTE rendezi első önálló kiállítását.

1993-ban az Isztambulban rendezett egyéni kiállítását üvegmunkák alkották.

1996-ban és 1997-ben egyéni kiállításokat rendezett Marosvásárhelyen.

1997-ben Erdélyi magyar alkotókkal közös kiállítás Kovásznán. Őszi tárlat Barabás Miklós Céh, erdélyi magyar alkotókkal közös kiállítás Marosvásárhelyen.

1998: egyéni kiállítás Marosvásárhelyen, a Bernády-házban, közös kiállítás Kovásznán.

1999: egyéni kiállítás Isztambulban, a Nyomda Múzeumban.

2002: egyéni kiállítás Hódmezővásárhelyen, a Galéria Kétezerben.

2003: egyéni kiállítások Budapesten és Szegeden.

2004: egyéni kiállítás Szegeden, a Somogyi Könyvtárban.

2005: egyéni kiállítás a szegedi Novotelben. Részvétel a Csongrád Megye kortárs iparművészete 2005 tárlaton. Közös                                                         kiállítás a szegedi Megyeházán.

2007: Önálló kiállítás Nagyszalontán, Szászrégenben.

2008: Önálló kiállítás a gödöllői Városházán.

2009: Magyar Kortárs Művészeti Kiállítás Tokióban. Önálló kiállítás a mórahalmi városházán.

2010: a  szászrégeni református templom üveg ablakainak készítése.

2011: Önálló kiállítás a kiskőrösi Ágnes Galériában.

2012: Közös Kiállítás ifj.Kunhegyesi Ferenccel a kiskőrösi Ágnes Galériában.

2014: Önálló kiállítás Budapesten az E-Galériában.

2015: Önálló kiállítás Törökországban a Zorlu központban. Önálló kiállítás Sepsiszentgyörgyön a "Köntés" Galériában.

Társas kiállítás Isztambulban a Beyoglu Városháza Galériában. Önálló kiállítás Székelyudvarhelyen a Művelődési Házban.

Önálló kiállítás Gyergyócsomafalván a Borsos Miklós Emlékházban. Egyéni kiállítás Ankarában a JW Marriott Hotel Ankaraban. Egyéni kiállítás Erdőszentgyörgyön a Rhédey kastélyban

Ex Libris díj átvétele Budapesten.

2016: "Örökségünk" kiállítás Marosvásárhelyen a Bernády Házban

Fajka János

Herpai Zoltán

(1951 - 2012)

1970-75: Magyar Iparművészeti Főiskola reklámgrafika szakán végzett. Mesterei: Balogh István, Baska József. Figurális festő és grafikus, alkalmazott műfajokban dolgozott, reklámgrafikával, designnal foglalkozott. Animációs filmeket készített a Pannónia Filmstúdióban. Budapesten élt.

Ifj. Kunhegyesi Ferenc

(1970 - )

Ifj. Kunhegyesi Ferenc egy négygyermekes, tradicionális lovári nyelvet beszélő család első gyermeke.1970-ben, Kiskunhalason született. Az általános iskolát és az ipari iskolát Kiskőrösön végezte. A roma kultúra hagyományait, szokásrendszerét ápoló, a nyelvet értő és később tanító felnőtté vált. Fiatal korától kezdve érdekelte a tánc és a képzőművészet. Táncművészeti tanulmányait, tudását neves budapesti stúdiókban fejlesztette, majd rendszeres turnékon kamatoztatta Európában és Magyarországon.

Kass János

(1927 - )

1927-ben született Szegeden. Családja Budapestre költözése óta  Budapesten élt.

1946-ban kapott keramikus mesterlevelet, majd a Magyar Iparművészeti Főiskolán tanult 1946 és 1949 között. A Képzőművészeti Főiskola hallgatójaként 1949-től 1951-ig Hincz Gyula, Konecsni György és Kádár György volt a mestere. 1960–61-ben a lipcsei Grafikai és Könyvművészeti Főiskolán a könyvművészeti tanszék aspiránsa volt. 1967-től az Iparművészeti Főiskola tipografikai tanszékén volt tanár. Az Új Írás folyóirat művészeti szerkesztője volt 1965–1973 között. Megszámlálhatatlan könyv illusztrációját készítette el, a mai középkorúak az általa illusztrált gyermek- és ifjúsági könyveken nőttek fel. 1973 óta postabélyegeket is tervezett.

Magyarországon kívül számos önálló kiállítása volt: Londonban és Anglia több más városában, Zágrábban, Torinóban, Zürichben, Sidneyben, Párizsban, továbbá Hollandiában, Belgiumban és az Amerikai Egyesült Államokban. 1985-től a szegedi Kass János Galéria állandó kiállításán láthatóak jelentősebb művei.

• A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tiszteletbeli doktora
• Munkácsy Mihály-díj (1954)
• Lipcsei Könyvvásár díja (1966)
• Munkácsy Mihály-díj (1967)
• Magyarország Érdemes Művésze díj (1977)
• Magyarország Kiváló Művésze díj (1986)
• Szeged díszpolgára (1994)
• Alföld-díj (1996)
• Kossuth-díj (1999)
• Hazám-díj (2003)
• Gundel művészeti díj (2009)

Magyar Örökség díj (2011)

Kokas Ignác

(1926 - 2009)

• 1952: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mesterei: Kmetty János és Bernáth Aurél. A Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének és a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
• 1956, 1966: Munkácsy-díj
• 1964: Egry-díj
• 1965: Szegedi Nyári Tárlat díja
• 1968: Egri Akvarell Biennálé nagydíja
• 1971: érdemes művész
• 1977: Salgótarjáni Tavaszi Tárlat nagydíja
• 1978: kiváló művész; Debreceni Nyári Tárlat nagydíja
• 1983: Kossuth-díj
• 1997: MAOE alkotói díj
• 1973-1983 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára.
• 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja.
• 1952-től állított ki. Budapesten élt és dolgozott.

A 60-as évek újító, avantgárd művészei közé sorolják, bár magát nem tartotta avantgárdnak.  Képei sajátos hangvételű, erőteljes, expresszív alkotások. Munkássága a 60-as és 70-es években volt a legerőteljesebb, de egyéni, egyedi művészete ma is meghatározó. Fontos szerepet vállalt a művészeti közéletben is. Vidéken nőtt fel, magánúton végezte el a négy polgárit. Fiatalon verseket írt, érdekelte a környező világ. Eredetileg asztalosnak készült. 1947-ben került fel Budapestre, és bekerült a Dési Huber Népi Kollégiumba. Itt sok szellemi társra talált, köztük Nagy Lászlóra. Egykori rajztanára hívta fel a figyelmét a főiskolára. A felvételire szinte előképzettség nélkül ment. A főiskolán először Kmetty János, majd Bernáth Aurél tanítványa lett. 1952-ben festett diplomamunkája, Az asztalos nagy feltűnést keltett, és azonnali sikert aratott. A művet a Magyar Nemzeti Galéria vásárolta meg. Mivel magát a festészetet mindig is élvezte, akkoriban sokat dolgozott a szabadban, még akvarellezett is. Később kollektív műterembe került. Itt festette 1956-ban a szintén híres Bányász című képét. Az 50-es évek végén és a 60-as évek elején végzős Derkovits-ösztöndíjasként murális megbízásokat is kapott. Így készülhetett el az oroszlányi, majd a székesfehérvári sgraffito, ami nagy kihívást jelentett az addig vászonra festő, formai és színezési korlátozás nélkül dolgozó művésznek. Munkásságát, művészi kiteljesedését végigkísérte az állandó kétkedés. Sokáig kereste a helyét, és bár a főiskola elvégzésétől kezdve sikeres volt, elismerték, díjakat és ösztöndíjakat kapott, mégis úgy érezte, nem tud kiteljesedni.

Változás a 60-as évek közepén következett be, amikor elkezdte festeni ún. "zöld" képeit. Ez a korszak mintegy három évig tartott 1965 és 1968 között. Szakmai vagy közönségsikert nemigen jelentett, de egyéniségét megérlelte, kiteljesítette. Úgy érezte, megtalálta a helyét. Életének, alkotó munkásságának talán legfontosabb szakasza kezdődött 1969-ben az ún. "Ginza-korszak"-kal. Ginzapuszta elhagyatott uradalom volt Alcsút mellett, ahol ettől kezdve minden évben eltöltött néhány hónapot. Sajátos, a figuralitás és nonfigurativitás határán mozgó erőteljes kompozíciójú és koloritú képei itt születtek. 1969-ben rendezték egyik legsikeresebb kiállítását is, amely végre elismerést hozott korábbi "zöld" képeinek. Festészete teljesen egyéni utakat követett. Lelkületére, művészi énjére Csontváry volt a legnagyobb hatással. A megformált, megfestett alak önálló életre kelése, a test-lélek-környezet harmonikus megformálása volt mindig is a vágya. Nemzetközi, országhatárokon túl is ható, egyetemes festészetet akart létrehozni. Szereplései a Velencei Biennálékon sikeresek voltak. Művészetének a mai változó világban is fontos szerepe, helye van.

Egyéni kiállítások

• 1968 - XXXIV. Velencei Biennálé, Velence
• 1969 - Műcsarnok, Budapest (kat.) - Miskolci Galéria, Miskolc - Balatoni Múzeum, Keszthely
• 1972 - XIII. ker. József Attila Művelődési Központ Kisgaléria, Budapest - Május 1. Művelődési Ház, Komló - Régi Városháza Kiállítóterem (Kondor Bélával, Pásztor Gáborral), Prága
• 1973 - Mini Galéria, Újpest, Budapest - Helikon Galéria, Budapest, Magyar Intézet, Varsó
• 1974 - Művelődési Központ, Szeged, Művelődési Központ, Veszprém
• 1975 - Szilády Galéria (Segesdi Györggyel), Kiskunhalas - Általános Iskola,Vál - Horváth Endre Galéria, Balassagyarmat - József Attila Művelődési Központ, Salgótarján - Művelődési Ház [Szurcsik Jánossal, Bazsonyi Arannyal], Kölesd
• 1976 - Jósa András Múzeum, Nyíregyháza - Művelődési Központ, Makó
• 1977 - Uitz Terem, Dunaújváros
• 1978 - Kassák Klub, Budapest - Megyei Művelődési Központ, Kecskemét - Művelődési Központ, Csongrád
• 1980 - Műcsarnok, Budapest (kat.)
• 1981 - Balatoni Múzeum, Keszthely
• 1982 - Zsinagóga, Szekszárd
• 1984 - Csók Képtár, Székesfehérvár (gyűjt., kat.)
• 1986 - Gulácsy Galéria, Budapest
• 1987 - Ürmélyi Kastély, Vál
• 1989 - Újpest Galéria, Budapest
• 1994 - A Természet Dicsérete, Hadtörténeti Intézet és Múzeum, Budapest
• 1995 - Reiffenstein Galerie, Bécs
• 2000 - Művelődési Központ, Szolnok

Válogatott csoportos kiállítások

• 1949 - Magyar Ifjúsági Képzőművészeti Kiállítás (Világifjúsági Találkozó), Fővárosi Képtár, Budapest
• 1952 - 3. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
• 1954 - 5. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest - Nyári Tárlat, Ernst Múzeum, Budapest
• 1955 - Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest
• 1959 - 7. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
• 1962 - IX. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest

Komjáti Anett

Tamaskó-Komjáti Anett Kalocsán született 1979-ben. Érettségi után képzőművészeti tanulmányokat szeretett volna folytatni. Sajnos nem így történt. A sportolás, a versenysportok szeretete a Testnevelési egyetemre vonzotta. Az egyetem elvégzése után már körvonalazódott benne a képzőművészet gyakorlása iránti vágy, de még másoddiplomával (kommunikáció szakos bölcsész) a kezében  is csak egy kicsivel került hozzá közelebb.

A tanítás mellett egy kis magazinnál lett két rovata, és az újságírással párhuzamosan kezdett el festeni is.

2017-ben találkozott Biszák László szekszárdi festőművésszel. Az ő javaslatára és támogatásával tagja lett a tolna megyei Bárka Művészeti Szalonnak. A „Bárka”klub aktívan működő kulturális életének köszönhetően, az alkotásai rendszeresen részt vesznek a megyei kiállításokon. Ezenkívül csoportos festések résztvevője.

Képeiről férfi, nő és gyermekarcok tekintenek a szemlélőre.

Anett őszinte vallomásából kerül ide néhány sor.

„A portré és az ember az, amit szívesen festek. Az arc, a szemek kifejező ereje, az érzések tükröződése, színeink árnyalatainak vizsgálata az,ami igazán feltölt. A magazinban az egyik rovatom „Arcunk titkai” címmel, az arcelemzéséről illetve arcdiagnosztikáról szólt. Lenyűgöz, és sok mindenre tanít ez az ősi kínai tudás. Közelebb kerülsz önmagadhoz és az emberekhez általa. Az emberi arcból, ha jó megfigyelő vagy, olvashatsz. Izgalmas felfedezés, izgalmas személyiségekben. Szeretem vizsgálni az emberi viszonyulásokat, és az önmagunk és a világ párhuzamaiban rejlő összefüggéseket. Alakjaimon néha feltűnik a nemek összemosódása, ezzel is hirdetve az emberi lényegünket, a nemek megkülönböztetésének fölöslegességét, a belátás tényét, azaz, hogy férfi vagy nő az illető, sok szempontból nem számít. Alkotásaim valószínűleg szegényesebbek lennének ezen gondolatok, mögöttes tartalmak nélkül. Talán ezért is „kellett” 38 évesen elkezdenem.”

Kiállításai:

• 2018.10.12. Tolnai Kulturális Központ és Könyvtár
• 2018.12.11. Kalocsai Tomori Pál Városi Könyvtár
• 2019.5.28. Belvárosi kávéház Szekszárd

Köhler Péter

(1950 - )

1950-ben született Hartán. Pálfi Tibor rajztanár szerettette meg vele a rajzolást. 1964-től Szloboda Antal festőművész foglalkozott vele. 1968-tól Koffán Károly festőművész a Munkácsy-körbe hívta és öt éven keresztül tanította.

            1970-től grafikusként dolgozott egy kereskedelmi cégnél, és elkezdett behatóan foglalkozni az anatómiával. Műtőssegédként dolgozott négy évet, és így volt lehetősége boncteremben rajzolni, és műtéti eljárásokat ábrázolni orvosi előadásokhoz. Ezen kívül dolgozott színházban, múzeumban, dekorációk elkészítésénél és porcelánfestőként. Az első kiállítása 1973-ban volt Kiskunfélegyházán. 1982-ben elhagyta az országot, Münchenben telepedett le. Köztéri szobrok és stukkók restaurálásával foglalkozott. Sokat utazgatott dél-Olaszországban, s a felkeresett kisvárosok megörökítése napjainkig kifogyhatatlan témát ad számára.

1985-ben San Giovanni Rotondo-ban, 1986-ban Münchenben (Goethe-Institut) állította ki munkáit. 1991-től vesz részt magyarországi kiállításokon. Számára jelentős kiállítások helyszínei: Kalocsa, Harta, Dunapataj, Baja, Budapest, Szeged, Pécs, Békéscsaba, Szentes, Ordas, Kiskunfélegyháza, Vác. 2006-ban nívódíját kapott, ugyanebben az évben az OKIT keretein belül Tatán különdíjban részesült. 2006 novemberében Londonban a Royal College of Art jótékonysági kiállításán lett díjazott. 2007-ben a Honvédelmi Minisztérium nívódíját kapta meg. Egy évben a pécsi POSZT harmadik helyezettje lett. Alapító tagja a szelidi, ordasi, az uszódi és a géderlaki alkotótáboroknak. Napjainkban Dunapatajon él. Az Ágnes Galériában 2010-től kaphatók a festményei és a grafikái. 2013-ban tájképeiből nyílt kiállítás a galériában.

Magyar Gábor

Magyar Gábor festőművész életművének egy részét 2015-ben ismerhették meg az Ágnes Galéria látogatói. Ebben az évben nyílt tárlat festményeiből és nyomataiból  a galériában. Magyar Gábor azon festő-grafikus képzőművészek közé tartozik, akik műveikkel nem csupán a látvány passzív befogadására ösztönöznek, de megmozgatják a szemlélő fantáziáját, gondolkodásra, a képekbe zárt üzenet dekódolására késztetnek. Egységes filozófiai rendszer támasztja alá művészetét. Ebben a rendszerben az alkotó keresi a művész feladatát, az érzékelhető világgal való kacsolódási pontjait, s kutatja a transzcendens világhoz köthető szálak eredőjét, kimenetelét is. Magyar Gábor művészete a transzcendens világhoz vezető jelek megörökítéséből, s az utókornak történő átörökítéséből épült egy organikus, állandóan fejlődő képi világgá.

Mihail Volkov

(1954 - )

1954-ben született Taskentben.

Tanulmányit a Taskenti Állami Tanárképző Egyetemén végezte, grafika-képzőművészet szakon 1976-ban. Tanára és mestere volt festészetből Bannikov Nikolaj aki a Szent-Pétervári Művészeti akadémia diákjaként diplomázott. Szobrászat és plasztikai anatómia órákra, az akkoriban ismert szovjet szobrászművészhez Baimatovhoz járt. Azonban diplomáját festészetből védte meg. Diplomáját megszerezve, ugyanazon egyetem grafika szakán tanított a továbbiakban 3 évet. Mindemellett foglalkozott könyvgrafikával, illusztrálással és „monumentális” festészettel. 1978-ban csatlakozott a Fiatal Festőművészek Uniójának üzbegisztáni részlegéhez, ahol számos barátot szerzett művésztársai körében.

1987-ben Munkácsra költözött egy jóval kisebb városba, mint Taskent. Munkácson a Gyermek Művészeti Iskolában oktatott, és emellett az Orosz Drámai Színház díszlet és jelmeztervezőjeként 5 darabban működött közre. Az új város és az új környezet megihlette és pozitív hatást gyakorolt a művészre, és ez a munkásságát befolyásolta. Munkácson is megtalálta a művész barátait, akikkel később közös alkotótáborokban dolgoztak. Több nemzetközi alkotótáborban is részt vett, így például Magyarországon: Sárospatakon, ahol magyar művészekkel ismerkedett meg, kötött barátságot.

1993-ban Magyarországra költözött, és Szolnokon folytatta munkásságát. 1999-ben megkapta a „Szolnok Festőművésze” díjat. 2003 májusában részt vett egy kulturális hajóúton Moszkva - Szent-Pétervár útvonalon, ahol festőművészként ő képviselte Magyarországot. 2008 januárjában Budapestre költözött, és itt folytatta munkásságát.

Kiállításai:

• 1978-1984 Taskent, 11 közös és 8 önálló kiállítás
• 1987-1989 6 önálló és 3 közös kiállítás
• 1988 Kijev, 2 önálló kiállítás
• 1989-1990 Moszkva, 3 közös és 1 önálló kiállítás
• 1991 Szentpétervár, 1 önálló kiállítás
• 1992 Moszkva, ukrán-orosz közös kiállítás
• 1993-1994 Sárospatak, Budapest 3 közös, 2 önálló kiállítás
• 1995 Berlin, 1 önálló kiállítás
• 1995-1999 Szolnok, 12 önálló kiállítás
• 1999 Budapest, önálló kiállítás
• 2000 London, közös kiállítás
• 2004 Szolnok, Jubileumi kiállítás
• 2005 Németország Betzendorf, önálló kiállítás
• 2006 Szolnok, közös kiállítás Szolnok művészeivel
• 2007 Szolnok, negyedéves kiállítás a szolnoki múzeumban
• 2011 Budapest, Orosz Kulturális Központ közös kiállítás

Páthi Diána

Tanulmányai

• 2003 Universidad de Castilla La Mancha de Bellas Artes Cuenca, Spanyolország
• Mestere: Simeon Saíz
• 1998-2003 Magyar Képzőművészeti Egyetem, festő szak
  Mesterei: 1998-1999 Kovács Attila, 1999-től Nagy Gábor
• 1996-1998 Tűzzománc Szakiskola.
  Tanára Koburger Zsolt.
• 1992-1996 budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola.
  Tanárai: Nemes Csaba, Szűcs Attila

Kiállításai:

• 2014 Volvo Galéria
• 2012 Volvo Galéria
• 2010 DBH Group Galériában Dobesch Mátéval közös kiállítás
• 2008 egyéni kiállítás a Körmendi Galériában a FalkArtFórumon
• 2008 BudapestArtFriss a Szentendrei Művészeti Malomban
• 2006 Greguss Galéria egyéni kiállítás
• 2005, 2004, 2003, 2002, 2001 Fióka Art Galéria évadzáró csoportos kiállítás
• 2003 Universidad de Castilla La Mancha- Sala de Exposisiónes, Cuenca, Spanyolország
• 2003 Országos Tájkép Biennálé, Hatvan
• 2002, 2001, 2000 Csongrád Galéria, nyári művésztelepi kiállítások
• 2002 EX RÖLTEX A budapesti galériák közös kiállítása / Fióka Art Galéria /
• 2002 egyéni kiállítás a Szilfa u. 4-ben
• 2002 MKE, Aula, Székely Bertalan ösztöndíjasok kiállítása

• NKA ösztöndíj 2003
• Erasmus ösztöndíj 2003
• Székely Bertalan ösztöndíj 2001

Munkahely:

• 2008, 2009, 2010 MAK Lehel úti kollektív műterem
• 2007PANDA műterem

Réti Mátyás

Stekly Zsuzsa

(1954 - )

1954-ben született Bonyhádon, és a Zománcgyár mellett nőtt fel. Így a gyár lett a "szakmai bölcsője". Pécsett a Művészeti Gimnáziumban reklámgrafikát tanult, de az érettségi után már a tűzzománccal jegyezte el magát. 1973-tól napi rendszerességgel foglalkozik a tűzzománccal. Eleinte vaslemezre dolgozott ipari zománccal. Később apró ékszereket készített, majd a '80-as évektől vörösrézlemezre dolgozik ékszerzománcokkal, főleg rekeszzománc technikával.

Szigeti Szabó János

Vinczellér Imre

(1953 - )

Baján született 1953.május 6-án.1976–80: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Bráda Tibor, Patay László. Budapesten és Kalocsán él. 1984-től tagja a Művészeti Alapnak, 1988-tól a Magyar Képző- és Iparművészek Országos Egyesületének, valamint 1998-tól a Rézkarcoló Művészek Alkotó Közösségének /Koller Galériának, 1991-től a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetségének és 2000-től a Magyar Festők Társaságának, a Molnár C. Pál Művészeti Társaságnak, 2002-től az Új Gresham Körnek. 2004-ben sikerrel szerepelt a Párizsi Szalon kiállításán a Carrousel du Louvre-ban (Société National des Beaux-Arts), ahol a Francia Művészeti Tudományos és Irodalmi Akadémiai Társaságba (Arts-Sciences-Lettres Société Académique Francaise) nyert felvételt, amely 2005-ben eddigi festészeti munkásságáért a Diplôme de Medaille d'Or kitüntetést adományozta. Tanulmányúton járt Párizsban, Ausztráliában, Nagy-Britanniában, Olaszországban, Görögországban és Madridban.

Míg művészetének kezdeti időszakában számos tájképet festett, újabb természetábrázolásai olyan szürreális víziók, amelyeknek csupán egy-egy eleme - gyakorta egy madár - része a valóvilágnak. Különös vonzalmat érez a transzcendens, földöntúli világ szféráinak ábrázolásához. Sejtelmes, misztikus témáihoz gyakran alkalmaz monokróm zöld és vörösesbarna koloritot. Egyes képei nyugtalanságot sugároznak, más művei pedig derűs nyugalom forrásai, míg egyéb festményei inkább groteszk tartalmuknál fogva rögződnek emlékezetünkben. Vinczellér Imre festészete alapvetően a harmónia és a diszharmónia kérdéseire keres választ.